MAGYAR| ENGLISH
Főoldal EseménynaptárProjektekSzolgáltatásokRólunkKapcsolatLetöltések
 
 
Rólunk
» Bemutatkozás
» Cégadatok
» Sajtószoba

Keresés
Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
Partnereink

Sajtószoba

A BME VIKING Nonprofit Zrt. sajtóközleményei, a céggel kapcsolatban megjelentetett cikkek, hírek. 



Az MFB Invest az idén 20-30 milliárd forint tőkét helyez ki

 

Az MFB Invest (MFBI) Zrt. 2011-ben 563,2 millió forint adózott nyereséget ért el, s a tavalyi 4,9 milliárd után az idén 20-30 milliárd forint tőkebefektetést tervez a gazdaság élénkítése és új munkahelyek teremtése érdekében, az ehhez szükséges források rendelkezésére állnak - nyilatkozta az MTI-nek Ormándi Sándor vezérigazgató.

 

Az MFBI a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkefinanszírozással foglalkozó leányvállalata, amely a stratégiai állami célok támogatását, így a kis- és középvállalatok fejlesztési céljainak, versenyképességének elősegítését, a munkahelyteremtés és az innováció támogatását tekinti missziójának.

Tevékenysége ugyanakkor profitorientált, így kizárólag olyan befektetéseket hajt végre, amelyeknek az üzleti, illetve projekttervét megvalósíthatónak és megtérülőnek ítéli. Jövedelmezőségi elvárását piaci alapon határozza meg, el kell érnie legalább a magánbefektetőkét, vagyis a 10-20 százalékot. Egy gazdasági társaságba legalább 450 ezer eurót, de legfeljebb saját tőkéjének 25 százalékát fektetheti, ettől azonban különösen indokolt esetben eltérhet.

A vezérigazgató elmondta, a cég eddig zömében saját tőkéje terhére, közvetlenül fektetett be, de ezt - az uniós előírásokkal összhangban - fokozatosan a hazai, illetve külföldi intézményi tőke bevonásával létrehozott kockázati alapokon keresztül történő társfinanszírozás váltja majd fel. Az MFBI rendelkezik a szükséges tőkével - saját tőkéje 2011 végén megközelítette a 19 milliárd forintot, de az MFB forrásaira is támaszkodhat, s pályázati forrásokra is számíthat - fejtette ki.

A cég 2011-ben három befektetést hajtott végre, mintegy 4,9 milliárd forintot helyezett ki. Az egyik jelentős tétel a japán SBI Capital Partners 60 százalékos részesedésének kivásárlása volt az SBI Europe Fund kockázati tőkealapból. A 4+2 éves futamidejű tőkealap 2014 végéig működik, a 100 millió eurós tőke mintegy 10 százalékát használták fel eddig. Az alap a vezérigazgató szerint nem kellő hatékonysággal működött, túl nagy volt a hozamelvárás, s bár több mint 300 projektet megvizsgált, csupán egy befektetést valósított meg. Az alap a jövőben nem csupán Magyarországon, hanem a környező országokban is tervez befektetéseket, már több projektről tárgyalnak. Az MFBI szeretne ismét külföldi tőkét bevonni az alapba, s a többséget átengedné az új partnernek.

Az MFB Csoport 2011-ben sikeresen - az elvárt, a szerződésekben rögzített hozammal - kiszállt egy másik korábbi befektetéséből, a Solvo Biotechnológiai Zrt.-ből is. A befektetést kevesebb mint öt év alatt sikerült lezárni a részesedés többségi tulajdonosoknak való értékesítésével. A Solvo ezalatt világszerte ismert céggé vált, jelentősen növelte árbevételét, piaci részesedését, eredményét, aminek elérését az állami befektetés tette lehetővé - hangsúlyozta Ormándi Sándor.

A kisebb befektetések közül a vezérigazgató kiemelte a székesfehérvári Galvánplastik Kft.-t, amely 40 munkahelyet teremtett a befektetésnek köszönhetően.

Az idén 5 milliárd forintot szeretnének kihelyezni kisebb projektekbe, cégenként 300-400 millió forintot. A megcélzott területek között az energetikát, a napkollektor gyártást, az egészségügyet, az építőipart és a gépipart említette a vezérigazgató. Jelenleg hat projekt van elbírálás alatt.

Az MFBI tavaly eladta a Mol üzletrészt, mérlegfőösszege emiatt 25 milliárd forinttal csökkent, 2011 végén 20 milliárd forint volt. Befektetéssel rendelkezik ugyanakkor az OTP oroszországi bankjában, amit stratégiai befektetésnek tekint, akárcsak a Start Tőkegarancia Zrt.-t is, amelyben 49 százalékos részesedése van.

Az idei tranzakciókról elmondta: az MFBI februárban 2 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt.-ben, így 50 százalékos részesedést szerzett. Az MGT feladata az új észak-déli összekötő földgázszállító vezeték megépítése Magyarország és Szlovákia között, ami mintegy 40 milliárd forintos beruházás.

A társaság pénzügyi befektetőként belépett az új, negyedik mobilszolgáltatót létrehozó konzorciumba is, amelyben 45 százalékos tulajdonrészt szerzett. "Az új mobilszolgáltató közismerten nyereséges piacon fog tevékenykedni, ezért az MFB Invest okkal bízik benne, hogy ez a befektetés meghozza a tervezett hasznot" - mondta Ormándi Sándor. Annyi hozamot várnak el, amennyit a magánbefektetők is elvárnának, vagyis 18-20 százalékot.

A gáz- és a mobilprojektbe összesen 25-30 milliárd forintot fektet be az idén az MFBI gazdaságélénkítési céllal.

Ormándi Sándor elmondta: az MFBI Energy Services Company (ESCO) néven létrehoz egy társaságot állami, önkormányzati tulajdonú épületek, például kórházak, iskolák energiaracionalizálására. A felújítás révén megtakarított pénz egy újra feltöltődő (revolving) alapba kerül, amit ugyanerre a célra használnak fel. Az ESCO projekttel az MFBI a hazai cégeknek igyekszik biztos, fizetőképes keresletet teremteni. A hazai beszállítók tőkeági finanszírozásába is szeretnének besegíteni. Az ESCO minden projekthez magán befektetőtársat keres üzleti alapon.

A cég márciusban megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) és a BME Viking Zrt.-vel, amelynek keretében kockázati tőkebefektetésekkel szeretné elősegíteni az egyetem kutatási bázisán létrejövő K+F eredmények piaci megjelenését és hasznosítását. Más egyetemekkel is együttműködést terveznek.

Az MFBI 2011-ben 563,2 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el, míg 2010-ben 654,8 milliárd forintot. Az üzemi eredmény negatív - 266,3 millió forint - volt, míg a pénzügyi befektetéseken 841,6 millió forint nyereséget ért el a cég. Ormándi Sándor elmondta, bevételeik mind nagyobb része származik piaci, üzleti tevékenységből, s ez az aktivitás bővülésével egyre inkább így lesz.



MTI 2012. 04.12. 
A hír megjelent: Népszabadság Online, Magyar Nemzet Online, MSN Mai Nap hírek, Hírextra.hu





Az egyetemi-ipari tudástranszfer érdekében
 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008 novemberében új gazdasági társaságot alapított BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Zrt. néven, megteremtve ezzel a vállalkozói szférával történő harmonikus együttműködés lehetőségét. Dr. Felső Gábor, a társaság vezérigazgatója elmondta, hogy tevékenységük a villamosmérnöki és informatikai ágazat egészét felöleli. Ezen belül különösen a vezetékes és mobil távközlés, az intelligens energetikai hálózatok, a megújuló energiaforrások, az elektronikai technológia, valamint a képalkotó orvosi diagnosztika területén végeznek kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet.

Dr. Felső GáborA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008 novemberében új gazdasági társaságot alapított BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Zrt. néven, megteremtve ezzel a vállalkozói szférával történő harmonikus együttműködés lehetőségét. Dr. Felső Gábor, a társaság vezérigazgatója elmondta, hogy tevékenységük a villamosmérnöki és informatikai ágazat egészét felöleli. Ezen belül különösen a vezetékes és mobil távközlés, az intelligens energetikai hálózatok, a megújuló energiaforrások, az elektronikai technológia, valamint a képalkotó orvosi diagnosztika területén végeznek kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet.

- Az egyetemi-ipari tudástranszfer gyorsítása érdekében létrehozott társaságnak melyek a fő céljai, feladatai?
- A tudás- és technológiatranszfer folyamat fő célja, hogy előmozdítsa azokat az újdonságokat, szabadalmakat és technológiákat, amelyek esélyesek arra, hogy piacképessé váljanak. Amennyiben ezek a projektek megérettek a hasznosításra, a BME VIKING Zrt. feladata, hogy az egyetem érdekeinek az érvényesítése mellett végezze a hasznosítási tevékenységét, hogy ez konzorciumi vagy leány­vállalati formában (spin-off cég) történik, az mindig az adott projektnél dől el. Feladatunk továbbá az olyan hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben való részvétel, amelyek kapcsolódnak az egyetem stratégiai kutatás-fejlesztési céljaihoz.

- Mitől lehet egy fejlesztés sikeres?

- Először is legyen olyan műszaki újdonság, ami még nincs a piacon, aztán ésszerű költségekkel és belátható időn belül meg lehessen valósítani, továbbá meg kell tudni győzni a finanszírozókat arról, hogy termékké fejlesztve önállóan és megfelelő volumenben képes megjelenni a piacon.

- A projektjeik közül melyek emelkednek ki?

- A végéhez közeledik egy olyan LED alapú lámpatest prototípusának a megvalósítása, amely a jelenlegi közvilágításnál jóval gazdaságosabban működtethető. Az alacsony energiafelhasználás mellett az új rendszer másik előnye a kisebb karbantartási igény, mivel a LED-ek és a meghajtásukhoz fejlesztett tápegység élettartama ötszöröse a jelenleg használt kompakt fénycsövekének és nátriumlámpákénak, továbbá az is, hogy csökkentett fényteljesítménnyel működtethetők a kevésbé forgalmas időszakokban. Egy másik projektünk az intelligens közműhálózattal foglalkozik, amely integrált fogyasztásmérést tesz lehetővé, illetve lehetőséget biztosítana az ügyfélnek, hogy például az elektromos energia fogyasztásába beleszólást engedélyezzen az energiaszolgáltatónak.

- Mit jelent ez?
- Lennének olyan fogyasztói csoportok, amelyek - kedvezőbb díj ellenében - felajánlanák, hogy az áramszolgáltató hálózati túlterhelés esetén kikapcsolja valamelyik nagy teljesítményű berendezésüket. Az energiaárak növekedése miatt pedig a fogyasztók egy része valószínűleg hajlandó lenne más időpontokra átütemezni bizonyos tevékenységeket, ha olcsóbban kapná az áramot, hiszen ma már számos előre programozható berendezés található akár a háztartásokban is. Egy ilyen kapcsolat kiépítéséhez a termelői és a végfogyasztói pontokon intelligens árammérőkre van szükség, amelyek további funkciókat is tartalmazhatnak a fogyasztónál lévő egyéb berendezések vezérlésére.

- Van olyan projektjük is, amelyik nem villamosmérnöki területhez kapcsolódik?

- Az új egyetemi orvosi rendelő ki­alakítása eltér a klasszikus értelemben vett újdonságkereséstől, de van k+f vonatkozása is, így került hozzánk. Célunk egy korszerű orvosi rendelőintézet kialakítása, amely a járóbeteg-ellátáson kívül az egészségügyi mérnöki terület kutatás-fejlesztési projektjeihez kapcsolódik, például új képalkotó diagnosztikai eljárások (ultrahang, CT, MR) továbbfejlesz­tése révén.

- Önnek milyen ipari tapasztalatai vannak?

- Eredeti szakmám szerint villamosmérnök vagyok, a Műegyetemen végeztem, és itt szereztem PhD-fokozatot is. Az elmúlt tíz évben a távközlésben dolgoztam. Bízom abban, hogy az egyetemi kutatás-fejlesztési ismeretek és az iparban szerzett üzleti tapasztalatok együttes érvényesítésével sikeres vállalkozá­sokat hozunk létre.

Gazdasági Tükörkép Magazin  2010.05.22.


 


Harmincmilliós E.ON támogatás a BMGE-nek


Az E.ON és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetősége a napokban aláírta azt a hosszú távú megállapodást, melynek keretében a vállalat szakmai és tudományos ösztöndíjakkal, projekt-támogatásokkal és egyéb programok finanszírozásával célzottan segíti a hazai műszaki oktatást és mérnökképzést. A 2009/10 és a 2010/11-es tanévekre 15-15 milliós támogatást – összesen 30 millió forintot – ajánlott fel hazánk második legnagyobb külföldi befektetője a BME-nek.

A szerződés ünnepélyes aláírásán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részéről részt vett Péceli Gábor rektor, Vajta László dékán, a villamosmérnöki és informatikai kar vezetője és Felső Gábor, a BME VIKING üzletfejlesztési igazgatója. Az E.ON részéről Bakács István igazgatósági tag és Jamniczky Zsolt, az E.ON Központi Ügyek igazgatója írta alá a megállapodást.

A gazdasági válság ellenére az E.ON az idei évben sem vonta meg támogatásait, épp ellenkezőleg: nem csupán megtartotta meglévő támogatásait, de bővítette is a támogatások körét és mértékét, ezzel is bizonyítva, hogy hosszú távú befektetőként és munkáltatóként van jelen hazánkban.

Világgazdaság Online  2009. 10. 12.




Harmincmilliós E.ON támogatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a 2009-2011-es időszakra

Újabb együttműködés a BME és az E.ON között a minőségi hazai műszaki oktatásért

Az E.ON és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetősége csütörtökön aláírta azt a hosszú távú megállapodást, melynek keretében a vállalat szakmai és tudományos ösztöndíjakkal, projekt-támogatásokkal és egyéb programok finanszírozásával célzottan segíti a hazai műszaki oktatást és mérnökképzést. A 2009/10 és a 2010/11-es tanévekre 15-15 milliós támogatást – összesen 30 millió forintot – ajánlott fel hazánk második legnagyobb külföldi befektetője a BME-nek.


A szerződés ünnepélyes aláírásán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részéről részt vett Dr. Péceli Gábor rektor, Dr. Vajta László dékán, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetője és dr. Felső Gábor, a BME VIKING üzletfejlesztési igazgatója. Az E.ON részéről Bakács István igazgatósági tag és Jamniczky Zsolt, az E.ON Központi Ügyek igazgatója írta alá a megállapodást.


„Örömmel tölt el bennünket, hogy Magyarország legnívósabb egyetemeit támogatva a minőségi képzést és az egyetemeken folyó magas színvonalú szakmai munkát segíthetjük. Támogatásunk célja a magyarországi műszaki oktatást és kutatást a nemzetközi élvonalban tartani, valamint lehetőségeket teremteni magyar mérnökök számára az E.ON-on belül is” – mondta el a rendezvényen Bakács István az E.ON képviseletében.

A gazdasági válság ellenére az E.ON az idei évben sem vonta meg támogatásait, épp ellenkezőleg: nem csupán megtartotta meglévő támogatásait, de bővítette is a támogatások körét és mértékét, ezzel is bizonyítva, hogy hosszú távú befektetőként és munkáltatóként van jelen hazánkban.

Az E.ON évek óta elkötelezetten támogatja az oktatást, ennek elismeréseképpen az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kármán Tódor-díjat adományozott 2008 decemberében az E.ON Hungáriának. A díjat a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás és tudományos kutatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért nyerte el a vállalat. Az E.ON változatos formában segíti az oktatást: ösztöndíjakkal, kutatási pályázatokkal, publikációs díjjal, könyvtárbővítéssel, K+F támogatással, valamint szakmai konferenciák és rendezvények támogatásával.


Az E.ON és a felsőoktatás

Magyarországon az E.ON Hungária Zrt. és regionális áram- és gázszolgáltatói jelenleg többek között a Pécsi és Debreceni Tudományos Egyetemekkel, a Győri Műszaki Főiskolával , a Budapesti Corvinus Egyetemmel ,a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Budapesti Andrássy Gyula Német-Magyar Egyetemmel működnek együtt.

Nemzetközileg is kiemelkedő az E.ON –nak  Aacheni Rajna-Vesztfáliai Műszaki Főiskolával kötött együttműködése, amely jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés az Európai Unión belül egy cég és egy egyetem közt . A program időtartama tíz év, összköltségvetése mintegy 40 millió euró. A cégcsoport további nagyszabású felsőoktatási projektjei az E.ON Energie és a Müncheni Műszaki Egyetem, valamint az E.ON Ruhrgas  és  Bochumi Ruhr Egyetem közötti együttműködései.


Kapcsolat:
E.ON Hungária Kommunikációs osztály
Kutas István, Médiakapcsolati és PR vezető
Tóth Kinga, Kommunikációs területi referens

E.ON Hungária sajtószoba      2009.10.08.



 

Megalakult a BME Viking Zrt.

 

BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-fejlesztő Zrt. (BME VIKING Zrt.) néven új, profitorien­tált gazdasági társaságot alapított a közel­múltban a Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem.


A kutatás-fejlesztési tevékenység megerősítése és az egyetemi-ipari tudástranszfer gyorsítása érdekében létrehozott, 100 százalékban a BME tulaj­donában lévő vállalat célja:
 

-    egyetemi K+E tevékenység ipari kapcso­latainak megerősítése, kiterjesztése;
-    egyetemi-ipari tudástranszfer támogatása;
-    profitorientált K+F tevékenység végzése;
-    új termékek fejlesztése és piaci bevezetése;
-    K+F tevékenység révén szabadalmi beje­lentések elősegítése;
-    vállalkozások létrehozása és inkubációs tevékenység.
 
A BME VIKING Zrt. tevékenysége a villamosmérnöki és informatikai ágazat egészét felöleli. Ezen belül különösen a ve­zetékes és mobil távközlés, az energetika, a megújuló energiaforrások, az elektronikai technológia, az egészségügyi informatika területén végez K+F tevékenységet, de nyitott a kapcsolódó, illetve az egyetemen más karok által művelt szakterületek - töb­bek között a járműelektronika és -irányítás, valamint épületirányítás - felé is.
 
Az egyetemi vállalkozás alapítása azért vált időszerűvé, mert a Felsőoktatási Tör­vény adta vállalkozási szabadságot kihasz­náló a kutatás és fejlesztés hatásfokát javító intézkedések keretében a BME az utóbbi időben korszerűsítette szervezetét, decent­ralizálta működését. A létrehozott divizionális szervezetben karai, mint önálló divízi­ók, működnek. Ily módon a BME megteremtette a vállalkozói formával történő har­monikus együttműködés lehetőségét. A ka­rok anyagi forrásainak jelentős hányada kül­ső forrásból finanszírozott kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye. Azonban a költ­ségvetési szervekre hatályos kötöttségek akadályozó tényezőt jelenthetnek, mivel a források felhasználására számos olyan elő­írás vonatkozik, ami nem szolgálja az ered­ményorientált kutatási tevékenység célját.
 
Az egyetemi szervezet hierarchikus egyetem/kar/tanszék (vagy intézet) struk­túrája jól bevált, az oktatás és az elméleti kutatás szervezéséhez hatékony rendszer il­leszkedik az egyetem szokásos szakmai fel­adataihoz. A gazdasági hasznosulást is meg­célzó tevékenységek azonban gyakran igé­nyelnek olyan "vállalkozói projektszerve­zeteket", melyek átnyúlnak a tanszékek és a karok határain. Ezek a szerveződések csak nehézkesen hozhatók létre az egyetem szervezetén belül, Projektszervezet létre­hozása ugyanakkor könnyen megvalósítha­tó a vállalkozói szférában. A BME VIKING Zrt. alapfeladata ilyen projekttársaságok alapítása, és azokban az egyetem tulajdono­si jogainak és érdekeinek a képviselete.

A BME VIKING Zrt. céljai között kie­melten szerepel az ipari megbízásból, vagy pályázati forrásokból megvalósítandó kuta­tások és fejlesztések megvalósítása. Fontos feladat az, hogy ezek eredményei minél gyorsabban hasznosuljanak az iparban, új termékként, vagy új szolgáltatásként tudja­nak megjelenni a piacon. Az egyetemi in­nováció felgyorsítását, a tudás- és technoló­gia transzfert spinoff vállalatok alapításával is elő kívánjuk segíteni.
 
A BME VIKING Zrt. a K+F tevékenysé­gek során elsősorban az egyetem oktatóinak és kutatóinak tudására, szakmai és ipari ta­pasztalatára, az egyetem infrastruktúrájára számít. A professzionális szakembergárda lehetőséget teremt arra, hogy széles körű és magas szintű kutató-fejlesztő tevékenységet folytasson, valamint - meglévő és újonnan kiépítendő ipari kapcsolatai révén - az új termékek, szolgáltatások fejlesztését és piaci bevezetését is sikerrel végezhesse el.

Sajtóközlemény  2008. 10.20.


 



BME VIKING
Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt.
1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2. "Q" épület.
Tel: +36 1 463 2433 Fax: +36 1 463 2430
E-mail: info@bmeviking.hu
www.bmeviking.hu

Karbantartás, továbbfejlesztés: Pietra Webgen Kft. Powered by: gsonline WebNDesign